14. rész - A különös gyár

- Tessék, a jelvényed! Érezd megtiszteltetésnek, hogy nálad alakult át Sewaddle!
- Köszönöm! - lelkesen, mosolyogva fogadta Woody a jelvényt.
A csapat minden tagja odarohant Woodyhoz.
- Akar még valaki harcolni? - mosolyodott el Violetty a többi fiatalra. Ők szégyenlős tekintettel nézték a lányt.
- Hát, akkor... Nekem mennem kell. Ti is menjetek tovább! :)
- Köszönöm a harcot!
- Én is! - Woody és Nebron szeme csillogott, mindketten a kezükben tartották jelvényeiket.
A bíró elindult vissza, a kis szobájába, Violetty pedig egy másikba. Az öt ijfú kisétált a teremből.
- Na, hogyan tovább?
- Szerintem menjünk vissza a városba. Ez a régió harmadik legnagyobb városa, hiba lenne nem megnézni!
- Igazad van, szerintem is menjünk.
A kupaktanács után fogták magukat, majd gyors léptekkel indultak vissza felé a homokúton.
Mikor visszaértek a város mozgalmasabb részébe, már nem tudták, merre menjenek.
- Na, hogyan tovább? - kérdezte megint Selly ugyanúgy, mint a teremnél.
- Ahhh. -.- Találj ki te valamit!
- Hallgassátok! - Nebron szavára mind az öten csendben maradtak. Egy közeli sikátor felől hallottak motoszkáló zajt.
- Nézzétek! - mutatott oda James. - Ez valami szellem lehet! Utána!
Megiramodtak mind, kivéve Sellyt, lassú léptekkel követte őket. Kelly tudta, hogy testvére fél a szellemektől, de nem tette szóvá, csak hátranézett, elmosolyodott, és ment tovább.
Nem sokáig futottak, mert beértek a sikátorba. Nem volt nagyon sötét, de látták, hogy nincs kijárata, csak az, amerről jöttek. Kelly szeme csak úgy világított, amikor meglátta a pokémont.
- Igazam volt! Ez egy szellem pokémon! - a fiú elővette a pokédexét, és a pokémonra irányította, hiszen szabad szemmel nem látta, nem tudta, mivel áll szemben.

Shuppet, a bábu pokémon. Shuppet kis termetű pokémon, így nem kell rejtőzködnie. Szellem típusú, de könnyen megtanul egyéb típusú támadásokat is.

- Nagyszerű. Ezt elkapom!
- Nekem is kell! - szólt Nebron. - Tyrogue, gyere elő!
- Pff, amatőr! Mit akarsz egy szellem ellen harcos típussal? Minun, gyere elő!
- Ne becsülj alá! - Nebron PokéKommunikátora közben megszakította a fiú mondatát. - Tyrogue, vissza! Ez fontos lehet. - elvonult, majd halkan lehetett csak hallani, de senki nem figyelt rá, Kellyt nézték.
- Minun, mennykőhullám!
A nézelődő Shuppetet olyan hirtelen érte a támadás, hogy nem tudott mit tenni, tehetetlenül zuhant a földre.
- Hmm... Ez gyors volt. Menj, pokélabda!
A labda alig mozgott, Shuppet már Kellyé volt.
- Minun, vissza, ügyes voltál :)
- Ez fura. Nagyon hamar kidőlt.
- Bizony. Mi baja lehetett?
- Emberek! - Nebron jött vissza. - Valamit mondanom kell.
- Állj! Hol van Selly? - vágott közbe James.
- Kint maradt, fél a szellemektől.
- H-h-h. >.< - James próbálta visszafojtani a nevetést, kevés sikerrel.
- Apa hívott, haza kell mennem. - törte meg a csendet váratlanul Nebron.
- Mi? o.O
- Miért? :O
- Ezaz. :D - Nebron egy közepesen rossz szemű pillantást vetett Jamesre.
- A húgom holnap lesz 10 éves, és haza kell mennem. Így legalább megszerezhetem a Nojume városi jelvényt is, mert azt kihagytam. Sőt, újra látom Falcon nagyapát és apát is! :D
- Látjuk még egymást?
- Nem vagyok biztos benne. Azt mondta apa, küld értem egy kocsit a Largecalyx-i Nagy Étterembe, oda kell mennem. Az ez a ház. - Nebron megütögette a mellette lévő falat - Szerintem holnapután, vagy utána visszaérek, kocsival visszahoznak ide, de megkérhetem, hogy máshova vigyen.
- Mikor indulsz?
- Most. Sziasztok. - Nebron fapofával, sietős léptekkel kiment a sikátorból.
A másik három gyerek is kiért. Ők már csak egy sárga autót láttak elmenni.
- Hová ment? - nézett a többiekre Selly kérdően.
- Haza. Majd visszajön. Továbbmenjünk? - Kellyvel szembeálltak mind a hárman, és úgy néztek rá, mint egy vezérre, akitől várják a döntést.
- Szerintem menjünk egyenesen a Pokémon Centerbe.
- Jó ötlet, úgyis meg akartam vizsgáltatni Joy-jal az új pokémonomat.
A kis csapat a Pokémon Center felé vette az irányt.
- Úgy örülök, hogy végre újra 4-en vagyunk!
- Jaj, ugyan James!
- Azt nézzétek! - Selly előre mutatott.
Egy hatalmas gyárkémény felől egy szürke felhőt láttak szétszóródni.
- Mi az? :O
- Menjünk oda és nézzük meg! ;)
Mindenki futásnak eredt. Pár utcányival arrébb már többet tudtak a titokzatos foltról az égen.
- De hiszen ezek pokémonok! :O
- Nézzük csak! - Selly elővette a pokédexét.

Magnemite, a mágnes pokémon. Két Magnemite képes áramot termelni, gyakran használják erőművekben.

- Mennyi Magnemite!
- Szerintem a gyárból szöktek meg.
- Nekem itt valami nagyon nem stimmel, érzem.
Ahogy egyre közeledtek a gyárhoz több és több Magnemite keringett az égen.

- Nézzétek! Az három Magnemite, méghozzá egyben!
- Hmm... Ez milyen pokémon?!

Magneton, Magnemite átalakult formája. Képes erős elektromágneses mező kialakítására.

- Én már kezdek félni! - mondta megszeppenten Selly.
- Jaj, hugi! Ezek nem tűnnek veszélyesnek.
- Áááá... kicsit sem! :|
- Már látom a gyárat!

- Milyen nagy!
- Halihó! - szólt egy ismeretlen hang.
- Ez meg ki?! o_o
Egy szemüveges, szürke hajú, tizenéves fiú volt.
- Sziasztok! A nevem Anthony Tech, de a barátaim Tech Tonynak hívnak! :D Hallottam, ahogy közeledtetek és közben a Magnemite-okról beszélgettetek.
- Hali, Woody. - nyújtotta a kezét a fiú.
- Ő Selly, én Kelly vagyok.
- Szia, James vagyok.
- Meg tudnád mondani, mi folyik itt?
- Hát, ami azt illeti: ez a gyár a nagybátyámé, itt gyártják a híres PokéKommunikátort. Látom nektek is van. :D Nem akarok dicsekedni, de néhány funkciót én fejlesztettem ki rajta apával.
- Aztaaa! :O
- Na de, térj a lényegre!
- Ja igen. A teljes gyár áramszükségleteit, az elektromágneses indukció elve alapján mágnesekkel és elktromossággal fedezzük. A Magnemite-okat egy fő mágnes tartja a gyárban. A Magnetonok, pedig a Magnemite-ok rendben tartásáért és az elektromágneses mező felerősítésében vesznek részt.
- Szent Arceus! Csak én nem értek ebből semmit? 
- Maradj csöndbe, Selly! - förmedt rá a lányra Woody.
- A központi mágnes azonban elromlott és a Magnemite-ok között megszűnt a vonzás. Ezért keringenek a környéken mindenhol. Az egész gyárban megállt a termelés. :( A nagybátyám pedig engem kért meg, hogy javítsam meg a mágnest. De egyedül nem tudok megbírkózni vele... :S
- Akkor segítünk! - válaszolt Woody.
- Miiiiiii?! - kiáltott fel James és Selly egyszerre.
Mindketten nyavalygásba kezdtek.
- Én nem akrok több ilyen fura pokémont látni. 
- Utálom a fizikát!
- Mi lesz, ha megcsap minket az áram?!?!
- És ha...
- Megígérem, meghálálom! Mit szólnátok, ha nektek lehetne meg az első PokéKommunikátor v2?
- Hol is van az a mágnes?
- Az alagsorban egy teljesen különálló teremben. Indulhatunk is.
A kis csapat elindult a gyár bejárata felé. Amikor beléptek mindegyikőjük szeme tágra nyílt, az épület csarnoka óriási volt. A gyár mindenkit lenyűgözött: hatalmas futószalagok, számtalan doboz és számítógép volt mindenhol.
- Wao! :O
- Ez igen!
- Menjünk vissza! >.<
- Kliiiiiiiink!

- Klink-Klinklink!
- Na neee! Engem kiráz a hideg ettől a sok géptől!
- Klink, pontos helyzetmeghatározást kérek!
A kis pokémon egy gyenge elktromos sugárral elküldte az adatokat a fiú notebookjára.
- Tehát a 2. számú lépcsőt kell használnunk. Aztán ott végig kell mennünk a mágneshez vezető folyosón. Ha szerencsénk van, akkor háromnegyed óra alatt odaérünk. Gyertek utánam!
- Miiiii? :O Ajjjjjjj!!!
Elindultak lefelé a végeláthatalan lépcsősoron.
- Szoktatok indulni Pokékarika versenyeken?
- Az meg mi?
- Egy olyan verseny, ahol olyan pokémonokkal kell részt venni, amelyek valamilyen módon tudnak repülni. A pálya közepén áll egy oszlop. A játékot egy karikával kell játszani, melyet az oszlop kampójára kell akasztani. Az a pokémon nyer, amelyik fel tudja akasztani a karikát az oszlop tetejére.
- Ez nagyon könnyű...
- Hát.... nem egészen. Ha például a te pokédnál van a karika, akkor az ellenfél pokémonja végig támadni fogja a pokémonod, hogy megszerezze a karikát magának. Neked védekezned kell közben, és vigyázni arra, hogy támadás közben nehogy elveszítsd a karikát. :)
- Biztos izgalmas!
- Tyűűű! Én és Woobat tuti indulunk! :)
- Mi sem hagyjuk ki!
- Hát Selly szerintem mi csak szurkolni tudunk repülő pokémon híján. :'(
- Nagyon régóta Charlotte nyeri meg a versenyeket. Az ezelőtti versenyen indultam, de a döntőben kikaptam tőle.
- De kár! :(
- Már félúton vagyunk! :D
- Félúton!?
- Még csak?
- Elég messze van, az tény.
Ahogy fokozatosan lejjebb értek, egyre erősödő zajt hallottak. Fél óra után megérkeztek a hatalmas terembe.
- Elég sötét van itt.
- Várj!
Tony megnyomott egy kapcsolót. A terem teljesen világos lett. Ezzel a probléma oka is kiderült.
- Ez egy Magnezone! Talán túl nagy feszültségű elektromosságot kapott és átalakult. :O

- Tehát ez az izé zavarja a mágnest?
- Pontosan.
- Elég zabosnak tűnik!
- Segítsetek! Sajnos egy pokémonnal nem lehet legyőzni!
Az öt gyerek előhívott egy-egy pokémont.
- Mudkip, sárpofon!
- Ralts, összezvarás!
- Plusle, mennykőhullám.
- Sandshrew, homoktámadás!
- Machop, téged választanálak!
- Ma-ma-chop!
- Machop, keresztütés!
- Mudkip, sárpofon, megint!
- Ralts, konfúzió!
- Plusle, mennykőhullám!
- Sandshrew, homoktámadás, ismételten!
- Machop, téglatörés!
Az tíz támadás együttes erjétől és hatásától Magnezone képtelen volt támadni és védekezni. A csapásoktól gyorsan harcképtelen lett.
- Most, ha nem haragudtok... menj pokélabda!!!
Tony eldobott egy üres pokélabdát, ami magába szívta Magnezone-t. Egy kis ideig villogott, utána megállt.
- Haver, te nem vagy kispályás. - mondta Woody.
- Hááát. - mosolyodott el Tony. - Sejtettem, hogy nem egy erős Magnezone, hiszen az itteni Magnemite-ok nagyon messze állnak attól, hogy egy erős Magnezone-ná alakuljanak.
Ezután ellenőrizték a mágnest. Mindent rendben találtak körülötte. Elindultak visszafelé. Az út közben sok dologról beszélgettek, erről-arról.
- Végre fent vagyunk! - lihegett Kelly.
- Tessék, itt a jutalmatok!
Tony négy, vadonatúj PokéKommunikátort nyújtott át.
- El sem hiszem! *.*
- És a Mganemite-ok, meg a Magnetonok is eltűntek! *-*
- Köszönöm szépen a segítséget! Remélem holnap is találkozunk, mármint a Pokékarika versenyen! :D Most megyek, szólok a bácsikának, hogy újra jó a mágnes. Sziasztok!
- Örömmel segítettünk, szia! :D
- Helló!
- Minden jót! :)
- Csumi.

Folytatjuk...