3. rész - Egy kaland kezdete

Hamarosan esni kezdett és teljesen beborult. A fiú csurom sárosan és bőrig ázva lakott területre ért. Egy  hatalmas házat pillantott meg. Woody gondolta magában, hogy biztos a laboratóriumhoz ért, hisz az épület rendkívül nagy volt és elegáns. Woody becsöngetett. Egy kedves nő nyitott ajtót.
- Elnézést, a professzort keresem itt lakik, ugye? :$
- Szent Arceus, hát te meg hol jártál?! :O - szólt a nő csodálkozva.
- Eltévedtem.....
- Nyugodtan kerüljél csak beljebb. Ma itt alhatsz nálunk. Látom teljesen átfáztál.
- Nagyon szépen köszönöm.
Woody belépett a nappaliba. Sosem látott még ilyen nagy házat, és ekkora nappalit, amit az imént látott meg. A család valószínűleg eléggé gazdag lehetett, puccba is volt minden. Egy fiút és egy ikerpárt pillantott meg a kanapén, akik éppen forró teát ittak teasüteményekkel.
- Sziasztok!
- Cia! :3
- Szia!
- Helló! :)
Köszöntötték a bennt ülő gyerekek Woody-t, majd az egyik iker odament hozzá, s bemutatkozott.
- Szia, Selly vagyok, Flamebeau városból!
- Öööö... oké. Én meg Woody Blacktree városból... - nyilatkozott Woody, ő ugyanis nem tudott jó kapcsolatokat létesíteni lányokkal.
Most Kelly kellt fel, és ment oda Woodyhoz.
- Hát téged mi szél hozott erre? Mitől vagy ilyen zilált?
- Nos.. az úgy kezdődött, hogy Slakothtal elindultunk, hogy megkeressük a professzor laborját. Az erdőben eléggé eltévedtünk, de később lábnyomokra bukkantunk, gondoltuk, hogy az illető is biztos a laboratóriumba tart. Ígyhát elkezdtük követni a talpnyomokat a földben, ekkor hirtelen óriási vihar tört ki, az eső szakadni kezdett, dörgött, minden volt egyszerre, na. Végül Slakothtal megpillantottuk ezt a nagy házat, azt hittük, hogy ez a labor és így csöngettünk be ide.
- Értem. Slakoth a kezdőpokémonod? - Kellyt nagyon érdekelte Woody.
- NEM! Ő a testvérem!!!
Selly kuncogni kezdett.
- Aaaa.... testvéred?! :O - szólalt meg a másik fiú, aki a kanapén feküdt bekötözve.
- Igen a testvérem, ugyanis én árva gyermek voltam. Egy éves koromig Slakingek neveltek, hozzájuk tartoztam, csak aztán megtaláltak Ericáék, a nevelőszüleim és örökbefogadtak, otthont és családot kaptam tőlük. :) De az igazi családom mindig a Slakingek lesznek. Azonban egyszer szívesen találkoznék az igazi szüleimmel is.
- Érdekes történet... - jegyezte meg a fiú.
- Jajj Édesem, foglalj helyet, így könnyebben tudtok beszélgetni, itt egy kis tea! ^^ - ültette le Woody-t az édesanya.
- Ó köszönöm. No, és ti kik vagytok? - érdeklődött Woody.
- Én Selly vagyok, mint már mondtam Flamebeau városból. Ő itt az ikertestvérem, Kelly. A szüleink vezetik az ottani termet, elektro típusú pokémonokkal. Egyszer majd tesómmal szeretnénk tőlük átvenni a termet, csak ehhez még rengeteg tapasztalatra kell majd szert tennünk. Ma kaptunk egy Plusle-t és egy Minun-t első pokémonunknak, ugyanis, amikor betöltöttük a 10. életévünket anyuék azt modnták, hogy akkor kapunk pokémont, ha úgy látja, hogy megértünk annyira. El is indultunk ma ide, Nojume városba, csak minket is utolért a vihar. Elkezdtünk sebesen futni, amennyire csak tudtunk. Az erdő közepén Kelly elesett egy fiú testében, aki a sárban feküdt eszméletlenül egy Trapinch-csel.
- Ömm. Jól sejtem, hogy te vagy az az eszméletlen fiú? - Woody a kanapén fekvő fiúra nézett.
- Igen, én voltam. :) A nevem James itt lakom. Mindjárt elmondom az én történetemet, csak előbb had fejezze be Selly. :P
- Oké.
- Nos. Kellyvel tanakodtunk, hogy mit kéne tennünk, végül James táskájában találtunk egy igazolványt lakcímmel. Szerencsénkre Nojume városi volt, úgyhogy így felkaptuk Trapinch-csel és el tudtuk ide hozni. Majd az anyukája nagyon aranyosan vendégül látott minket, ma estére szállást kaptunk. :)
- Értem. Hát. Ez ilyen balszerencsés nap. Megkérdezhetem, hogy hány évesek vagytok?
- Mi 11. - felelték az ikrek
- Én 12 lettem ma. - felelte James.
- Akkor... James te 2 éve pokémontrainer vagy?
- Neeeeem. Tanuló vagyok. Épp élvezem a tavaszi szünetet. :) Trapinch az egyik legjobb barátom, őt egy viharos napon találtam... Még ennél is nagyobb vihar volt. Nagyapámmal voltunk kint az erdőben Blukk bogyót szedni, amikor hirtelen zuhogni, mennydörögni kezdett. A városban épp itt tartózkodott egy vándorcirkusz. Ők az eső miatt egyből elkezdtek cuccolni, de az egyik mutatványosukat, Trapinchet a nagy felfordulás miatt itt felejtették egy dobozban.  Nagyapa nem vette észre, miközben futottunk. Én épp, hogy észrevettem. Nem törődve nagyapával megálltam, és felvettem Trapinchet a karjaimba, persze nagyapa tovább futott, nem vette észre, hogy "lerázott" engem. Azóta is itt él velünk békességben és boldogságban az én egyetlen Trapinchem.

- Na és ma hogy kerültél az erdőbe?
- Trapinch-csel sétálni indultunk, amikor sajnos megint vihar kerekedett. Az egyik villám letört egy ágat, ami miatt elestem. Majd valami másik ütés miatt eszméletünket vesztettük Trapinch-csel.
 - Ú. :S Nem irigyellek. És amúgy, hogy hogy nem trainerkedsz, vagy koordinátorkodsz?
- Hát... sokszor megfordult már a fejemben... de jó így nekem... azonban... nagyon szívesen kipróbálnám a Contesteket. 
Anyukája érezte, hogy az a pillanat, amire évek során várt most eljött. Odament a TV-hez és bekapcsolt egy DVD-lemezt.
- Mit raksz be anya? - érdeklődött James.
- Mindjárt meglátod. ;)
A képernyőn egy fiatal nő jelent meg, szőke hajjal. A helyszín egy aréna volt. Pontosabban kivehetően egy Contest Aréna. James ráismert, hogy ez a fiatal nő nem más, mint a saját tulajdon anyja.
- De hisz... anya ez te vagy! - esett le James álla.
- Igen, na most figyelj! :P

A képernyőn a nő egy Miloticot hívott elő. A Contest-párbaj kezdetét vette. Egy Milotic és egy Leafeon harcát követhették végig. A harc nyertese Cassidy és Milotic lett, majd e szavakat hallották a TV-ből:
- És a csúcskoordinátor nem más, mint Cassidy!!!
- Anya... TE CSÚCSKOORDINÁTOR VOLTÁL? O_O - James sokkosan nézte a TV-t - Nekem ezt eddig miért nem mondtad? :O
- Vártam ezt a pillanatot, eddig nem nagyon érdekeltek téged a pokémonok, csak Trapinch. De remélem ezentúl más szemszögből látod ezt az egész trainer&koordinátorságot. 
A többi gyerek elhűlten bámult. Még ők sem dolgozták fel, hogy Cassidy tulajdonképpen híresség-féle.
- ÉN IS KOORDINÁTOR AKAROK LENNI!!! - kiáltott fel James - hogy legyek olyan jó, mint te, anyu!
- Ezt a pillanatot vártam. :) Nos mikor szeretnél indulni? :)
- Hát... Woody. Te kivel mész és merre? És ti, Selly, Kelly?
- Mi ide jöttünk Nojume városba, aztán szeretnénk majd résztvenni a legközelebbi helyen megrendezett Contesten, aztán Kelly szeretne kihívni egy teremvezetőt.
- Teremvezető a városban van. :) Kő típusú. Aztán legközelebb Blackwind városban rendeznek Contestet. Majd holnap úbaigazítalak benneteket.  De most irány mindenkinek az ágy! Nagyon elbeszélgettétek az időt, tuti fáradtak lehettek egy ilyen eseménydús nap után! :) James szobájában fogtok aludni. :)
A gyerekek még rengeteg dologról beszélgettek, így repült el az idő. Az anyuka még lefekvés előtt átkötözte James sebeit, szerencsére nem szenvedett súlyos sérüléseket, amiktől ne tudott volna majd a holnapi napon útra kellni. A gyerekek még James szobájában sokáig beszélgettek, majd hirtelen mindegyik elaludt. Meglátogatta őket az álommanó. :)

Folytatjuk...