18. rész - Az erdő rejtélye

- Most, hogy vége a Pokékarikának, merre menjünk tovább?
- Szeretném legyőzni a következő teremvezetőt!
- Én is!
- Én meg szeretném végre megszerezni az első szalagom!
- Vegyünk részt a következő Contesten!!!
- Bocsi, hogy beleszólok a beszélgetésetekbe, csak tanácsot szeretnék adni. :) Az ide legközelebb lévő város Amaranth város. Ott helyezkedik el a tűz típusú pokémonokkal foglalkozó teremvezető.
- Meg is van, hogy hova megyünk.
- De a Contest... >.<
- Valamint tegnap megtudtam, hogy a közeljövőben megrendezésre kerül egy nagyvárosi Contest a város legnagyobb csarnokában. Eléggé nagy versenyre lehet számítani.
- Köszönjük szépen, Joy. Szerintem ennél jobb célpontunk nincs is. Hát akkor induljunk, hamarosan sötétedni fog. A PokéKommunikátor szerint közel van a város. Ha nem is sötétedés előtt, de sötétedés után egy kicsivel már odaérünk.
- Amaranth város valóban közel van. Egy völgyben elhelyezkedő erdőn kell keresztül mennetek. Az erdőn keresztül vezet egy túristaút.
- Köszönjük szépen, Joy nővér. Viszontlátásra!
- Örülök, hogy segíthettem, jó utat. Sziasztok! :)
A gyerekek elbúcsúztak Joy nővértől, majd kimentek az épületből. Ezután rákerestek a PokéKommunikátorban az Amaranth városba vezető térképre. A helyes irányba elindulva megkezdték útjukat a következő cél felé. Fél óra sétálás után elérték az erdő szélét, egyből megpillantották az utat.
- Nézzétek, ott az út! - mutatott előre Selly.
- Siessünk, hamarosan sötétedésnek indul...
A csapat elindult az erdőbe vezető úton. Nebron szorosan haladt James mellett. Egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy táskájuk összetapadt. Nem bírták szét szedni, akárhogy is próbálták, végül arra jutottak, hogy ki kellett vágni a táskából az összeragadt dolgokat. Kiderült, hogy az eddig összeragadt kövek és Nebron nagyapjának szerencseköve tapadt össze.
- Szeretnék nektek bemutatni valakit. :) Shinx, gyere elő! - James eldobott egy pokélabdát. - Ő az új pokémonom, csak még nem szóltam nektek róla.

- Naháááát. Mikor fogtad? :O
- Amíg pároscsatáztatok, addig elmentem utána az erdőbe. :D
- Ez egy Shinx. Eléggé ritka pokémon.
- Igen, tudom. Nem volt könnyű megszerezni.
- Grat! :)
- Ügyes vagy!
Ezután az öt gyerek tovább haladt az úton, oldalukon Shinx-szel és Slakoth-tal. Lassan sötétedni kezdett.

- Már félúton vagyunk a PokéKommunikátor szerint. 
- Még ugyanennyit kell menni? ._.
- Mit nyavalyogsz, Selly? Szerintem egyáltalán nincs messze.
- Heeeey! Shinx eltűnt! O_O - harsant fel James.
- Az előbb még itt császkált a lábamnál...
- Nézzétek, most fut be az erdőbe! :O - Selly balra mutatott.
- Nyomás! - James elkezdett Shinx után futni az erdőbe, a többiek utána.
James hamarosan meglátta Shinxet egy elhagyatottnak tűnő ház előtt üldögélve.
- Csakhogy itt vagy, drága Shinx! - James elindult a pokémonja felé. Ekkor halk lépteket, majd egy tüsszentést halott meg az elhagyatott ház felől.
Lassan a többiek utolérték Jamest.
- Figyeljetek. Lépteket hallottam a ház mögül. :|
- Biztos egy pokémon... Menjünk tovább!
- Neeeem, ez egy ember volt. Tüsszentett is.
- Biztos az, aki itt lakik...
- De itt nem lakik senki.
- Ez valóban furcsa... Szerintem nézzük meg, hogy ki az, és mit keres...
- Hát jó... legyen... -.-"
- Én és Woody körüljárjuk a házat. Ti hárman őrködjetek, ha jön valaki, vagy valami furcsát észleltek, akkor gyorsan a Minunod segítségével küldj fel egy szikrát.
- Rendben.
- Mindjárt jövünk. - azzal James és Woody elindult, majd eltűntek a ház mögött.
- Szerinted találunk valamit?
- Néééézd!!! Ott egy viskó! Körülötte meg egy kerítés! :O
- Csend!
Ezután a két fiú egy kicsit hallgatott, azonban nem hallottak semmit a fák susogásán kívül.
- Szerintem feszítsük fel a kerítést.
- Dehogy feszítjük... Hülye vagy?! Tavaly tanultuk a suliban, hogy az iylen tett magánlaksértésnek minősül... És akkor meg is büntethetnek minket. Így is ha szerencsénk van, akkor nem derül ki, hogy magánterületen vagyunk, már pedig biztos vagyok benne, hogy ez magánterület.
- Most nem érdekel, majd számolunk a következményekkel. A saját felelősségemre felfeszítem a kerítést. - Woody odament a kerítéshez, majd letörött belőle egy kisebb vasdarabot.
- Hűűű, te aztán erős vagy.
- Dehogy vagyok... csak ezer éves a kerítés. Tiszta rozsda. Ezt még Selly is le tudné törni. :D
Ezután Woody fogta a vasdarabot és elkezdte vele a kerítés rácsait feszegetni.
- Halkabban! Még az illető meghall minket!
- Jól van. Kész is. - Woody egy akkora rést alakított ki a kerítésen, hogy mindketten átfértek rajta gond nélkül. Át is bújtak.
- Benézek a kulcslyukon. - James nagyon halkan a viskó falához lépett, majd belesett a kulcslyukon.
Ekkor Woody egy villanásra lett figyelmes az égen.
- Wááá menjünk, hívnak minket Kellyék!
- Ajj, már majdnem megpillantottam valamit... - ezután James Woody után kibújt a résen, majd futásnak indultak arra, amerről jöttek. Ekkor megpillantották Kellyéket, akik ugyanúgy álltak ott, mint mikor otthagyták őket.
- Na, találtatok valamit?
- Találtunk volna, ha nem hívsz minket ilyen hamar vissza. -.-
- Van egy kerítéssel körülvett viskó a ház mögött. James épp be akart nézni a kulcslyukon, amikor jeleztetek.
- Érdekes. Mi lenne, ha most én és Nebron mennénk vissza, hogy benézzünk? Eleget álltunk itt, mellesleg kíváncsi vagyok.
- Heey, én is kíváncsi vagyok! >.<
- De Selly, te mindentől félsz....
- Nem is!!! Na jó...
- James, remélem tudod használni Shinxet... Ha van valami, akkor küldj az égre egy szikrát! ;)
- Oké...
Azzal Kelly nyomában Nebronnal elindult a ház mögötti viskóhoz. A két gyerek átbújt a kerítésen feszített résen, mint korábban James és Woody is tette. Kelly lábujjhegyen megközelítette az ajtót. Ezután benézett a kulcslyukon. Alig látott valamit, a látvány nagyon homályos volt. Azonban ki tudta venni egy szőke hajú nő alakját, aki fel alá járkált idegesen a szobában egy követ szorongatva a markában.
- Hmm... érdekes...
- Mit látsz?
- Majd elmondom...
Kelly ekkor nagy levegőt vett, Nebron visszafojtotta a lélegzetét. Kelly is így tett, majd megkopogtatta az ajtót. Ezután valaki belülről visszakopogott, majd ördögi kacajt hallatott.

- TE JÓ ÉG! Shinx, villámcsapás!!! Gyorsan! Ez biztos nem Kellyék nevetése volt! O_O
- Shiiiiiiiiiiinx! - Shinx felugrott, majd egy hatalmas villámot bocsátott ki magából. Fényleni kezdett.
- Lehetséges volna? :O
- Átalakul! *-*
Ezután a fény mindent elvakított néhány másodpercig.

- Ez druva volt. Erős egy villámcsapás. Nem is tudtam, hogy a villámcsapás lehet ekkora is.

- Mi volt ez a röhögés? :|
- Odabent van egy nő...
Ekkor Nebronék egy égbe szökő villámra lettek figyelmesek, mely egyre erősödött és erősödött. Végül mindent elvakított egy-két másodpercig.

- Ez Shinx volt? :O
- Há-há-há-há-há-há-há-há! - hallatszott az ördögi kacaj újra, majd valaki kilépett a viskó ajtaján. - Ostoba kölykök, mit akartok itt? Tűnés innen, vagy különben mindkettőtöket felnyársalom. - ezzel a nő előkapott egy kést az övéből.
- N-e-e-e-e-m a-a-kar-tu-unk za-avarn-ni! :| Könyörgöm ne bántson minket!!!
- TŰNÉS! :@
A nő egy hirtelen mozdulattal a viskó falába karcolt egy hatalmas X jelet. Megfordult és sebesen befutott az erdő éjsötét fáinak árnyába.
- Takarodjunk innen! ._.
Kelly és Nebron visszafutott a többiekhez.
- Én sem gondoltam volna, hogy ilyen erős Shinxet fogtam. De mostmár Luxio. Luxio, nagyon szép volt. - James megdicsérte az újonnan átalakult pokémonját, majd visszahívta a labdájába.
- Ti is hallottátok a röhögést? :|
- Méghogy hallottuk? Nem kifejezés. Inkább meneküljünk innen, futás! - Nebron sebesen futni kezdett az út felé, amiről letértek. Nyomában Kelly, Selly, James és Woody loholt. Pár méter után kiértek. Kelly kifulladva kedzett mesélni.
- Na.....hhh.... Benéztem a lyukon....hhh... és..... a homályban láttam.... egy..... egy szőke hajú nőt. Volt nála... egy...egy....hhh.... kő. És....hhh.... fel-alá járkált vele a szobában. Nem tudom, hogy mi ütött belém.....bekopogtam. Ekkor visszakopogott. Itt már tudtam, hogy nagy... hiba....hhh... volt.
- Hát nem kicsi hiba volt...
- Ekkora kacagott egy borzalmasat. Végigfutott a hideg a hátamon. Ezután kilépett a nő a viskóból. Azt kiabálta nekünk, hogy mi ostoba kölykök mit keresünk ott. Megfenyegetett minket, hogyha nem megyünk el onnan, akkor felnyársal minket... elő is vett egy kést.
- Azta...
- Nebron könyörgött neki, hogy ne bántson minket, de ő ránk kiabált ismét, hogy tűnjünk el innen. Utána egy gyors mozdulattal egy hatalmas X-et karcolt a viskó falába, majd egyenesen befutott az erdőbe.
- Ööööö... :|
- Én visszamegyek!
- TE NORMÁLIS VAGY? ODA?! 
- Igen, miért ne? Tuti volt valami nyomós oka a csajnak, hogy ott volt...
- És ha valami történik veled?!?!?! Ki tudja, hogy azóta visszament-e a házba vagy sem! Inkább siessünk Amaranth városba!
Woody úgy tett, mintha nem is hallotta volna, amit Kelly mondott. Elindult vissza a viskóhoz.
- Nem hagyhatjuk, hogy egyedül menjen oda... - ezután Nebron is utána indult, James követte.
- Gyere Kelly, leszavaztak minket... sajnos... - Selly nyomában Kellyvel elindultak a fiúk után.
Mire az ikrek a viskóhoz értek, addigra mind a három fiú már átbújt a korábban feszített résen. Hamarosan Selly és Kelly is már Nebronék mellett álltak. Woody ekkor előre lépett és benézett a viskó nyitott ajtaján, amit a titokzatos nő hagyott nyitva maga után, amikor Kellyékre rontott. Ekkor meglátott egy embert, aki az ajtó melletti sarokban ült megkötözve. A szája be volt tömve. Amikor meglátta Woodyt mozgolódni kezdett.

- Gyertek, siessetek! Itt egy ember, aki meg van kötözve! - erre befutottak a többiek is.
- Szerintetek eloldozzuk? - kérdezte James.
- Még szép! Nem hagyhatjuk így, ez nem állapot!
- És.... ha valakinek jelentős oka volt őt megkötözni? Arra nem gondoltatok, hogy nem ok nélkül ül úgy ott? :)
- Ajj... Benned nincs emberség! ._.
Kelly ekkor előrelépett, majd kivette a rab szájából a tömést.
- Waaah! Köszönöm szépen! Nem tudom, hogy meddig bírtam volna még ezt az állapotot!
- Ki maga? Hogy került ide? Miért van megkötözve? Bízhatunk magába? - bombázták kérdésekkel a gyerekek a zilált férfit.
- Nyugalom, mindent elmagyarázok... Csak előbb köynörgöm oldozzatok el!
- Honnan tudjuk, hogy nem ver át minket? :)
- Szépen kérlek titeket, hogy bízzatok bennem! A Powderwindow városi Kövületmúzeum igazagtója vagyok. Ha valamelyikőtök belenyúl a kabátzsebembe, akkor ott megtaláljátok az igazolványomat!
Kelly ekkor elindult a férfi felé, majd belenyúlt a bizonyos kabátzsebbe. Ekkor megtapintott egy kártyát. Kiemelte, majd vizslatni kezdte.
- Dr. Mark Maverick, Powderwindow városi Kövületmúzeum, igazgató... még az igazolványképe is itt van a kártyán... - olvasta fel Kelly a kártya tartalmát társaihoz fordulva.
- És ha van ikertestvére? :O
- Ajjj...... -.-
- Na, tessék! Most légyszíves oldozzatok el! Nagyon kényelmetlen így!
- Van valakinél valami hegyes cucc?
Woody ekkor zsebébe nyúlt, majd elővett egy bicskát.
- Tessék! - nyújtotta át Kellynek.
Kelly elvette a kezéből, majd gyorsan elvágta az igazgatót szorító köteleket.
- Hűűűűű! Nagyon szépen köszönöm! Jövök neked egyel! Na, akkor elemesélem, hogy mi történt... Én vagyok a Powderwindow városi Kövületmúzeum igazagtója. A múzeumomban rengeteg érdekes követ és kövületet tekinthetnek meg a látogatók. Szinte az összes kőfajtából van a gyűjteményemben. Azonban van egy ritka kő, ami az összesnél többet ér. Ez a kő az egyik kövületbe van belerejtve, amiről az emberek csak azt hiszik, hogy egy ócska kis szikladarab. E kő létezéséről csak néhány ember tud. Sajnos az a nő, aki elrabolt és idekötözött.... sajnos ő tud a kő létezéséről. Egyes professzorok azt gondolják, hogy a kövekből több van... Mindenesetre nagyon furcsa kövek... Ez a nő, aki az előbb rátok kiabált az ajtóban, ő ejtett foglyul, mert azt gondolta, hogy nálam van a titokzatos darab. Rosszul gondolta. A múzeumomnál nincs biztonságosabb hely a köveink számára, hisz rengeteget fektettünk a biztonsági intézkedésekbe. Mi rendelkezünk egész Zamehben a legjobb biztonsági rendszerrel. Ma délután épp erre jártam, mert azt beszélik, hogy van itt egy pár érdekes kő. Hát kíváncsi voltam és eljöttem megnézni, hogy miylen kövek. Nem sok újat tudnak nekem felmutatni a kövek terén. Ez a nő valahonnan tudta, hogy én ma itt leszek... Amikor külön jöttem a kutatókollégáktól, akkor hátulról megragadt, betömte a szám, majd gyors mozdulatokkal megkötött és harcképtelenné tett. Utána bevonszolt ebbe a viskóba... Felszabadította a számat és faggatni kezdett a kövekről. Azonban én mondtam neki, hogy nincs nálam. Megmotozott. Szerencsére az igazolványomat nem találta meg, különben elvette volna, és nem tudtam volna bizonyítani nektek, hogy ártatlan lehetek. Na... folytatom. Amikor közöltem vele, hogy nincs nálam elkedzett idegesen fel-alá járkálni a szobában. Elővett a zsebéből egy fényesen ragyogó, fehér követ. Azt mondta, hogy egy ehhez hasonló követ keres, elvileg más színben. Én tagadtam a kő létezését, közben tudtam jól, hogy az értékes kőről beszél, amiből egy van a múzeum tulajdonában, de azt nem tudjuk, hogy milyen színű. Eszem ágában sem volt elárulni a kő rejtekhelyét. Közben beesteledett. Úgy volt megbeszélve a kollégákkal, hogy reggelik letáborozunk ide, szóval nekik fel sem tűnt, hogy elraboltak, mert azt hiszik, hogy kutatok. Ezután eltelt egy kis idő, ami végtelen hosszúnak tűnt. A nő egyre idegesebben járkált. Egyszer arra lettem figyelmes, hogy valaki bekopogott mellettem az ajtón. Próbáltam a vállammal visszakopogni, de nem ment valami jól. Ekkor az az ördögi nőszemély egy hangosat röhögött, majd halkan odaszólt nekem, hogy úgysem tudok kiszabadulni.
- Mi kopogtunk...
- Akkor innentől ismeritek a történetet, hogy kiment, kiabált... aztán mi történt? :O
- Belekarcolt egy hatalmas X jelet a viskó falába, majd befutott az erdőbe.
- Amúgy, nekünk is van 3 furcsa fényes kövünk!!! Mindegyiknek más a színe is! :O
Ekkor Woody, Kelly és Nebron egy emberként fordultak James felé.
- Valóban? - ekkor Mark is Jamesre sandított.
- Hát... öö... ami azt illeti.... volt. De eldobtam őket útközben, amíg jöttünk az erdőben. :$
- MIIIIIIIII? O_O Kidobtad a nagyapám szerencsekövét? :| - háborodott fel Nebron.
Nebron ekkor megindult James felé, ám ekkor Kelly visszafogta Nebront.
- Nyugalom, visszamegyünk érte!
- Ööööö... ami azt illeti... volt egy árok.... abba dobtam... :$
- FÚÚÚÚ! Ezért még számolunk!
- Hát.... akkor mindegy... :/ Pedig szívesen megvizsgáltam volna.
Kelly ekkor lopva összenézett Jamesszel. James kacsintott, Kelly bicentett. Érezték, hogy mindenki elhitte rajtuk kívül James meséjét.
- Folytathatjuk az utat? - türelmetlenkedett Woody.
- Merre mentek?
- Amaranth városba, szeretnénk kihívni a következő teremvezetőt.
- Szeretnénk résztvenni a Contesten.
- Remek! Elviszlek titeket az autómmal, hisz én is oda megyek! A kutatást meg ellógom, ezek úgyis reggelig keresgélni fognak. Nem fog nekik feltűnni, hogy eljöttem. :P
- Köszönjük, de elmegyünk mi gyalog is, hisz itt van a közelben a cél. :)
- Nem engedem az eset után! Meg különben is... tartozok nektek ennyivel! Mehetünk?
- Nagyon kedves Öntől, köszönjük szépen!
Ezután kimentek a viskóból. Mark elvezette őket a kocsijához, majd beültek mindannyian a kisbuszba. Negyed óra múlva már begurultak a városi Pokémon Center elé. Az igazgató leparkolt, majd mégegyszer megköszönte a segítséget.
- Köszönöm szépen, hogy kiszabadítottatok, majd meghálálom! :) Ha Powderwindow városban jártok, akkor nézzetek majd be hozzám, szívesen foglak látni benneteket! Minden jót! - azzal visszaült a kocsiba, majd intett az ablakból. A gyerekek visszaintegettek és beléptek a Pokémon Center épületébe.

Folytatjuk...